Navigáció
· Főoldal
· Szórólap 2018
· Köszöntő
· Elérhetőség
· Óvodai nevelési év rendje
· Csoportok, munkatársak
· Alapítvány
· Étkezés
· Gyerekszáj
· Dokumentumok
· Óvodai felvétel
· Zöld Óvoda
· Galéria
· Keresés
Pályázatok
· TÁMOP egészségnevelés és szemléletformálás
· Támop integráció
· Tesco pályázat
Óvodai dekorációk
· Tavasz
· Nyár
· Ősz
· Tél
· Születésnapos táblák
Élet a csoportban
· Maci
· Nyuszi
· Pillangó
· Katica
 
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
 
Pillangó

Kedves Olvasó!

Az alábbi néhány gondolattal a Pillangó csoport mindennapjaiba nyerhetsz betekintést. Azért tudok neked erről mesélni, mert én pont ebbe a csoportba járok. 2017 szeptembere óta társaimmal együtt.

Amikor megkezdtem az óvodát, még csak 12-en voltunk, aztán napról napra többen lettünk. jelenleg 27-en vagyunk, 12 lány és 15 fiú, csupa mini- és kiscsoportos gyerek.

Kezdetben pár délelelőttöt velünk töltött az anyukánk, hogy ismerkedjük az óvodával, az óvó nénieinkkel, a dajka nénivel és segítőjükkel. Később reggelente sajnos búcsút kellett vennünk az édesanyánktól, ami mondhatom elég szívszorító érzés volt. Távozásuk után napokon keresztül sokat sírtunk. Az otthonról hozott kedvenc plüssünk és a csoportban dolgozó felnőttek vigasztaló szavai igyekeztek csillapítani fájdalmunkat. Délutánonként annál nagyobb lett az örömünk, amikor megpillantottuk az öltözőben várakozó szüleinket.

Ez a szomorúság azonban már a múlté. Mi tagadás, vannak napok, amikor nehezemre esik felkelni, óvodába indulni, a szüleimtől elválni, de ez még úgy gondolom, természetes dolog. A lényeg az, hogy már sokkal jobban érzem magam a bőrömben. Már barátaim is vannak, akikkel naponta jókat játszhatok, arról nem is beszélve, hogy a felnőttekre mindig számíthatok. Az egyik óvó nénim októberben sajnos elment nyugdíjba. Jött helyette egy másik, akivel sikerült megkedvelnünk egymást. Megismertem a csoportszobában található játékokat, eszközöket, azok használati módját, helyét. Így, ha megérkezem az oviba, már nem tétlenkedek olyan sokáig kedvenc kis párnámat a kezemben szorongatva, mint régen, hanem rögtön a tettek mezejére lépek. Választok magamnak egy játékot vagy óvó néni hívó szavára bekapcsolódok az általa kezdeményezett tevékenységbe. Naponta más és más dologgal kelti fel az érdeklődésünket. Mi persze kíváncsi természetünknél fogva mindenre nyitottak vagyunk. hol maszkokat barkácsolunk, hol tojást festünk, gyümölcssalátát készítünk, és még sorolhatnám. óvó néni minden nap legalább kétszer mesél nekünk. E mellet sokat énekelünk, mondókázunk, verselünk, rajzolunk, ragasztunk, vagdosunk, tornázunk.

Néhány alkalommal sétálni is elmentünk már. Ismerkedtünk az ovi környékével, a gyalogos közlekedés szabályaival, megfigyeltük a természet évszakonkénti változását, a fákon megjelenő rügyeket, a tavasz első virágait, a növények között megbújó bogarakat, az úton közlekedő autókat. Közben felfigyeltünk a madarak csicsergő hangjára, a kakas kukorékolására, a tyúkok kotkodálására, a kutyák ugatására, a macskák nyávogására és még milliónyi más dologra. Szívesen futkározok, mászókázok, hintázok, homokozok, fogócskázok az udvaron, esős napokon pedig szeretek az aulában játszani. Egyszóval az ovi egy olyan hely, ahol csöppet sem lehet unatkozni.

Tudod, délre a sok mozgástól mindig elfáradok. Ebéd után fogat mosok, majd ágyba bújok. Ilyenkor a délutános óvó néni mesél nekünk, majd dallal, simogatással, relaxáló zenével álomba ringat bennünket.

Pihenés után uzsonnázunk és folytatódik a játék egészen addig, míg meg nem érkezik a várva várt szülőnk.

Ugye, most már te is tudod, milyenek a Pillangó csoportos mindennapok?

 

Borbély Beatrix óvó néni

 

Fotók
 
176,782 egyedi látogató